Amerikából is elismerték: nem fog összejönni a NATO-nak a brutális fegyverkezés – túl nagy falat

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) jelentős költekezési hullám előtt áll, amelynek keretében a következő évtizedben euró milliárdokat terveznek fektetni hadseregeikbe és biztonsági rendszereikbe. Azonban ez a költekezés azon európai NATO-tagországok számára, amelyek hatalmas és egyre növekvő adósságterhekkel küzdenek, nehezen megfizethető – írta a CNN. 

– mondta Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke a CNN-nek.

A múlt hónapban a NATO-tagországok megállapodtak abban, hogy védelmi kiadásaikat 2035-re a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára emelik, ami több mint duplája a jelenlegi 2 százalékos célnak. 

A CNN szerint a kormányok előtt három lehetőség áll az új kiadási cél eléréséhez:

• más kiadások csökkentése,
• adók emelése vagy
• további hitelfelvétel.

Az elemzők azonban a CNN-nek elmondták, hogy ezek közül egyik sem elfogadható politikailag, és hosszú távon sem életképes a súlyosan eladósodott európai NATO-országok számára. „Sok ország szigorú fiskális korlátokkal szembesül” – írták a brüsszeli Bruegel agytröszt elemzői ebben a hónapban. 

Nehéz döntések

Az új, 5 százalékos célkitűzés szerint a NATO-tagállamok a GDP-jük 3,5 százalékát az úgynevezett „alapvető” védelmi követelményekre, például fegyverekre kell fordítaniuk, míg a fennmaradó 1,5 százalékot a védelmet támogató területekre, például kikötői infrastruktúrára, vagy akár vasútra fordíthatják.

Frank Gill, az S&P Global Ratings szuverén hitelminősítő elemzője szerint a 3,5 százalékos cél elérése önmagában is hatalmas összegű hitelfelvételt igényel az európai országoktól, beleértve az Egyesült Királyságot is. Egyes országok ugyan csökkenthetik vagy átcsoportosíthatják a kormányzati kiadásokat, hogy csökkentsék a szükséges hitelösszeget, de ez nehéz feladat.

– mondta Gill a CNN-nek. „Politikailag ezt nagyon nehéz csökkenteni” – tette hozzá. 

Fratzscher, a német DIW munkatársa egyetért ezzel. Szerinte a legtöbb NATO-ország számára a kiadások csökkentése „teljesen lehetetlen”. „Európa gyorsan öregszik” – mondta. Szerinte „teljesen illuzórikus azt hinni, hogy az európai kormányok megtakaríthatnának a nyugdíjakon, az egészségügyön vagy általában a szociális ellátáson.”

„A NATO által most vállalt „ilyen mértékű extra védelmi kiadások finanszírozásának egyetlen fenntartható módja

– érvelt. Azonban sem a politikai akarat, sem a társadalmi támogatás nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy „ilyen drámai módon költsenek ebbe az irányba… és valóban elfogadják a következményeket”.

Óriási adósság

A további hitelfelvétel szintén nehéz választás Európában, ahol számos kormány már most is az ország gazdaságának méretéhez közeli vagy azt meghaladó adóssággal küzd. Minden más tényező változatlansága mellett a 3,5 százalékos „alapvető” védelmi kiadási cél elérése

– derül ki az S&P Global Ratings közelmúltbeli elemzéséből. Összehasonlításképpen az EU és Nagy-Britannia együttes GDP-je 23,1 ezer milliárd dollár, a Világbank 2024-es adatai alapján.

Az extra adósság különösen nehezen lenne lenyelhet olyan országok számára, mint Olaszország, Franciaország és Belgium, amelyek 2024 végén a legmagasabb államadósság/GDP-arányokkal rendelkeztek: 135 százalék, 113 százalék és 105 százalék – az EU statisztikai hivatala szerint.

Kedden François Bayrou francia miniszterelnök kijelentette, hogy az EU második legnagyobb gazdasága összeomolhat az adósságtól. Figyelmeztetett, ha semmi nem változik, Franciaország adósságának kamatterhe 2029-re 100 milliárd euróra nőhet, ezzel a kormány legnagyobb egyedi kiadásává válva. Bayrou ugyanakkor továbbra is támogatja a védelmi kiadások növelését, miközben más kormányzati kiadásokat visszafogna.

Brüsszel eközben mentesítette a védelmi kiadásokat a szigorú kormányzati kiadási szabályok alól, és megígérte, hogy létrehoz egy 150 milliárd eurós alapot, amelyből az országok kedvező kamatlábakon kölcsönözhetnek a védelembe való befektetéshez.

Van azonban egy másik lehetőség az EU NATO-tagjai számára Guntram Wolff, a Bruegel vezető kutatója szerint:

– mondta a CNN-nek. Spanyolország már jelezte, hogy nem fogja elérni az 5 százalékos célt, mondván, hogy ez veszélyeztetné a jóléti kiadásokat. Tavaly a dél-európai ország a GDP-je csupán 1,28 százalékát költötte védelemre a NATO becslései alapján.

Nyitókép forrása: Nicolas TUCAT / AFP

***